Temesi Éva Irodalmi Kör

METZGER  BALÁZS

Karácsonyi történet

Móricz Zsigmond kevély ércszobra ott állt talapzatán. Nem zavarta a nagy hideg, de a rengeteg embertől már szédült a feje. Közeledett a Karácsony, fehér volt minden, s lassan csend lett. Éjjel volt már, és ahogy el-elbóbiskolt a fagyos időben, egy halk kiáltást hallott messziről. Az ércszobrok emberi fül számára hallhatatlan hangján szóltak hozzá: – Zsigmond! Zsigmond! Gyere át hozzám, töltsük együtt a Szeretet Ünnepét! – Ki vagy Te? – kérdezte Móricz szobra, mély, erős hangon, méltósággal. – Honnan kiáltozol? – Én vagyok a Kosztolányi szobor, innen, nem messziről, a Feneketlen-tó mellől! - szólt újra a hang. – Gyere, ünnepeljünk együtt! – Még hogy én menjek! – méltatlankodott magában a Móricz szobor. – Jöjjön ő! Micsoda pimaszság! Hiába, városi figura, persze, hogy csak azt tudja elképzelni, hogy majd én indulok el. – Gyere át Te! – kiáltotta vissza Kosztolányi szobrának. Jó ötlet, várlak ide az én teremre! – Zsigmond barátom! – hallotta máris. – gyere át Te, kérlek, nekem nehezemre esne! Ekkorra már szabályosan dühbe gurult a kevély szobor. – Vagy Te jössz át, városi ficsúr, vagy nem találkozunk, kiáltotta, és el is hallgatott. Egy ideig még szólongatta a másik szobor, aztán csend lett. És Karácsony éjjelén, mikor minden ember mélyen aludt már, Móricz szobra arra riadt, hogy ütemes, csikorgó hang háborítja az éjszaka csendjét. Felébredt, és azt látta, az erőfeszítéstől merev arccal kúszik feléje két hosszú kezével Kosztolányi mellszobra. Ekkor döbbent rá ostobaságára, és kevélységére, mely megakadályozta abban, hogy a valós okát keresse a másik szobor kérésének. Nagyon elszégyellte magát. 21 Aki a következő Karácsony éjjelén véletlenül nem aludt, és ablaka a két szobor közötti utcára nézett, láthatta, amint Móricz szobra öles léptekkel megy barátja felé a Feneketlen-tó irányába.

Kedves leendő Lakástulajdonos!

Ezzel a kis ismertető füzetkével kívánunk még nagyobb kedvet csinálni Önnek! Ugye már szinte érzi a Legenda völgyi lakópark ingatlanának kulcsát a zsebében!
Igen, jól választott!
Ön a Fővárostól elérhető közelségben található, érdekes tektonikájú, három kis heggyel, valójában dombbal határolt völgyben épülő lakópark ismertetőjét olvassa.
Igyekszünk rövid történetírással, a legendák megjelenítésével, különös titkok felderítésével a környék múltját bemutatni, hogy Önbúgy érezhesse, nem egy vadidegen helyre költözik, hanem egy bájos múltú vidékre, melynek történelmében Ön is szerepet kap, ha lakóparkunkat választja.
A hely geológiailag az Dunántúli középhegység, és a Nagyalföld találkozásánál helyezkedik el. A Bűn hegy, Koporsó hegy és Átok hegy közötti völgynek már sok neve volt. Legutóbbi elnevezése a Hideg völgy, ugyanis itt 3 C. fokkal hidegebb az évi középhőmérséklet
a magyar átlagnál, a völgy szűkössége, és viszonylagos szelessége miatt. Félre a légkondicionálással! Ön olyan helyenblakhat, mint ha 400 km-rel északabbra élne! A nyári hűvösséget a zordabb tél váltja, ugyanis Hazánkban itt marad meg legtovább a
hó. Tavaly április közepén még hógolyóztak itt a kiránduló gyerekek!
Ön egyfajta modern zsákfaluban érezheti magát, ugyanis a völgy csak egy bejárattal bír. Az Átok és Koporsóhegy között van csak bejárat, mert a másik két lehetőség (Átok és Bűnhegy, Bűn és Koporsóhegy) közötti lankás rész vizes, mocsaras, természetvédelmi terület.
Ugyanis többek között itt található Magyarország egyetlen sűlyosabban mérgező békája, a közönséges fekélybéka (bombina drastica vulgaris), illetve a hólyaghúzó vágósás (carex hemorragica) is. Említést érdemel még a büdöscickány (sorex araneus),
mely veszettség miatt sajnos igen megritkult. És ne feledkezzünk meg a sávolt gyötrőszúnyogról (culex pipiens), mely csekély számban van jelen a nagyszámú denevér miatt. Ritkán fellelhető a lakásokba is gyakran berepülő, nagytestű fűrészrágójú repülőcsíbor (hydrophillidae macrocarpus vampirica), melynek eszmei értéke
igen magas, jelenleg három millió forint egyedenként. Vigyázat! A bogár harapása nehezen csillapítható, erős vérzést okozhat! Ha meglepi Önt a hegyek jelen elnevezése, pár sorral lejjebb magyarázatot nyernek ezek a nevek. Cégünk célja, hogy a korábbi,
vidámabb hegy neveket visszahozzuk, ez ügyben a bírósági szakaszban járunk.
A természet kincseinek megjelenítése után képzeletben haladjunk a völgy bejárata irányába! Ön egy csodálatosan kiépített úton haladhat befelé a völgybe. Az
út igen széles, megfelelően alapozott, mert a hely talaja alácölöpözést igényelt. Amikor eléri a Fejetlen Jézust a kereszten, akkor ér a völgybe.
És máris itt vagyunk az első bájos legendánál! A Fejetlen Jézusnak megmosolyogtató története van. A homokkő szobornak egy rendkívüli hideg pattanthatta le a fejét, bizonyos
források alapján. A fiatalon meghalt, tragikus sorsú Nehéz Árpád szobrász alkotása 1919-ben került felállításra, az ország feldarabolása idején, Szenvedő Krisztus néven. A legenda mégis
tartja magát, mely a következő: A történet szerint a húszas években erre sétált a város egyik közismerten trágár és durva életű hentese, bizonyos Ártányi Ferenc, szerelmével. Veszekedés tört ki köztük, mely tettlegességig fajult. Ártányi bottal leverte a szobor fejét, és péppé verte vele szerelme koponyáját, majd a szobor alá elásta őt. A szobor feje sajnos soha nem került elő. Azonban a maradványokat hamar megtalálták, de azonosítani csak sokára tudták, az elkövető is huzamos ideig ismeretlen maradt. Az elhalt emlékére fát
ültettek a szobor mellé, melynek villámcsapástól torz sziluettje még most is áll. A fiatal fára tizenöt év múlva felakasztotta magát Ártányi, lelkiismereti okokból, illetve, mert a nyomozás kezdte rá terelni a gyanút. A levert fejű Jézus nyaka könnyezni, vérezni kezdett
a történet szerint, a gyilkosság időpontjának minden évfordulóján, azonban ez csak pár évig volt tapasztalható. A nép ezért ragasztotta rá a Csíkos Jézus nevet. Tény, hogy a szobortorzó
valóban szürke-sötétszürke csíkos. A szóbeszéd szerint a szoborra nézni nem szabad, mert bajt hoz, bár, ha virágot viszünk rá, elkerülhet minket a balszerencse. Állítólag Verő Rozália mosónő, aki jól megnézte a szobrot a harmincas években, harmadnapra elvesztette fiatal férjét, és három gyermeke közül a legkisebbet, de amikor virágot vitt a szoborra, szerencse érte, mert összeomló házából az egyik gyermekét ki tudta menekíteni. Délután, koraeste a lenyugvó nap a keresztre feszített Jézus torzója mögött nyugszik le, így hazafelé tartva óhatatlanul odavonzza a tekintetet. Tehát Ön egy legendás helyre lép be, mely tele bűvös, izgalmas történetekkel, melyek azt mutatják, e völgynek szerves, élő múltja
van, és Ön itt találhat helyet családjának! E ponton érdemel megemlítést a másik, időben fiatalabb legenda, mely a II. Világháborúig vezet vissza. 1944-ben, a Magyarországot
bombázó angol-amerikai légierő egy nappali, amerikai ún. légierőd, azaz B 17 repülőgép súlyos találattal e három hegy között tűnt el, úgy látszott, itt zuhan le. A kiérkező felderítő-elhárító egységek azonban semmit nem találtak. Lehetséges, hogy a gép mégis haza
tudott érni, és a hegyek között felemelkedett, azonban ezt cáfolja a
többek által hallott becsapódás. Egyes feltételezések szerint a mocsaras
részre zuhant a gép, és mindenestül ellepte a láp. Gáspár József juhász, aki az 1950-es években itt legeltetett, számolt be először a hullámokban hallható jellegzetes mély rotor hangról, mely a környékbeli sétálók szerint valóban tapasztalható időnként még
ma is, és szaggató fejfájást okozhat. Később a juhász megtébolyult. E második legenda is e hely különlegességét mutatja. E mesék viccesek, minden alapot nélkülöznek, Ön mégis elmondhatja, egyrendkívüli helyen lakik. Ide vendégei nem úgy lépnek be, mint egy
unalmas lakóparkba. Megemlítjük még, hogy újabb amerikai hadtörténeti források szerint az xb-38 típust repülő Max Emery hadnagybés csapata valóban eltűnt ezen a környéken. Egyes feltételezésekbszerint a gépet nem is találat érte, hanem villámcsapás, ugyanis e hely a menydörgések völgye is. De biztosíthatjuk, egyetlen esetben tapasztaltuk ezt az építkezések során, amikor Horváth Ottó segédmunkást érte villámcsapás az épülő tetőn. A munkás
szerencsésen túlélte a csapást, azonban sajnálatosan hat nap múlva meghalt a kórházban, szívritmus zavar következtében. E sorok írásakor is emlékezünk rá, mint ahogy arról a négy munkásról is, aki leesett az épülő ház oromzatáról. A menydörgések érdekes módon, a három hegy akusztikájának köszönhetően igen hangosak, és az echo hatások miatt egy-egy
dörgés nagyon sokáig hallható. Így egy-egy zivatar esetén, sajátos módon, szinte szünet nélküli égzengésben lehet részünk. A völgynek azonban még régebbre nyúlik vissza a története. A legelső források az 1600-as évekből származnak. A völgy elnevezése
ekkor Rontó völgy volt, mert e helyen élt a források szerint Baba, a környék híres rontó asszonya. A havasalföldi származású Raducanu később kapta a Baba nevet. Az asszony
állítólag tejet tudott elapasztani, és egyéb rontásokra is képes volt, ha valaki megfizette. Vesztét is ez okozta. Amikor a néptelen völgy egyetlen lakójaként bent égett házában, mindenki a huszárfőhadnagyot emlegette, akinek szeretője a rontás miatt tüdővészben halt
meg. Baba emlékét őrzi az épülő lakóparktól mintegy három kilométerre lévő Rontó kő. Megközelítése nem ajánlott, de nem a rontás mese miatt, hanem mert a környezetében fel nem robbant lőszereket találtak kirándulók. A robbanószerek elszállítása az
ingoványos talaj miatt nehézkes, semlegesítésük folyamatban van. A későbbiekben a völgy lakatlan lett, azonban a közepén elhelyezkedő terület, ahol most a lakópark is épült, az Akasztói erdő nevet kapta, mert a Fővárosból a bukott személyek rendszeresen, de ismeretlen okból ide jártak felakasztani magukat. Ennek a terület lőtér jellegű felhasználása vetett véget, mert az öngyilkosjelöltek a földben lapuló, fel nem robbant lőszertől, illetve a robbanásoktól jobban féltek, mint a fulladásos haláltól. A lőtér végül a selejt lőszerek
tároló helye lett. Később a robbanóanyagokat elásták, mert a Főváros vegyi szemetét ürítették ide az ötvenes években.
A teknotikus mozgások miatt aztán mind a maradék tüzérségi eszközök, mind a vegyszerek eltemetetté váltak. Így ma már a tiszta, romlatlan természet várja Önöket!
A múlt történéseit engedi láttatni a lakópark alapozásánál feltárt középkori temető is. Az itt talált csontokat vizsgálják, feltehetően pestistemető lehetett, erről feljegyzés nincs.
Külön említést érdemel az úgynevezett Kormos pagony a Koporsóhegy lábánál. A Főváros ipari fejlődése során a széljárás e völgybe terelte az emissziót, ettől a kis tölgyes fáinak törzse elfeketedett. Napjainkra az ipari termelés lanyhul, de a fák feketesége
megmaradt. És még egy gondolat erejéig térjünk vissza az elsőre baljósnak tűnő
elnevezésekre, ami a három dombot illeti. Itt a bűn és bűnhődés kálváriája jelenik meg. A dokumentált történet nem legenda, viszont a környék folklórjának szerves része.
1824-ben ugyanis a Kecskés hegy lábánál erőszakolta halálra egy kereskedő kiskorú lányát bizonyos Angyalos Mártikát egy vándormuzsikus, Sovány Ottó. A lány a cselekmény után elvérzett. A hegy innen kapta a Bűn hegy elnevezést. A lány apja, nem ismerve a
pontos helyszínt, a Makkos hegyre felkaptatva, égre emelt kezekkel átkozta meg a gyilkost. Innen az Átok hegy elnevezés. Amikor a muzsikust üldözték, a Szivárvány hegyen lőtték meg, és verték agyon, majd koporsóban hozták le onnan. A hegy neve azóta Koporsó hegy. Mindhárom helyen emléktábla őrzi a közelmúlt emlékeit. Angyalos Mártika meggyalázásának, halálának helyén egy forrás van. Aki ennek vizéből iszik, a hiedelem alapján egy éven belül elveszti szüzességét attól a férfitól, aki később élete párja
lesz. A forrásvíz mérgező, így kerítéssel körbe van véve, és megközelítése tilos. A mérgezés eredete vizsgálat alatt van. Ahol a kereskedő égnek tárt karokkal átkozódott, oda családja egy leányszobrot emelt, sajnos a gyakori villámcsapások e szobrot sokszor elérték, ezért csorbult, kormos. Esős, viharos időben nem szabad látogatni. A Koporsóhegyen egy nagyobb méretű emlékkő áll, rajta Szabó Zsigmond, tragikus sorsú költő e cselekményről írt verstöredékével:

Átkozott hegy,
Átkozott hely,
Ki ide lép,
Átokra lel.

Itt menekült
Sovány Ottó,
Fegyvertűztől
Botladozó.

Épp e helyen
Agyonverték,
Messze innen
Eltemették.

Hogyha a nap
Ide tekint
Átkokat szór
Ide, megint.

És még pár szó arról a történetről, mely minden alapot nélkülöz, azonban ronthatja a hely megítélését, ezért mindenképpen írunk róla, hiszen a klienseinkkel való közvetlenség és őszinteség legfőbb hitvallásunk. Így az eddig vidám legendák, a néha tragikus, de
a környék gazdag folklórjának részét képező történetek mellé egy oknyomozást is mellékelünk, hogy Ön érezze, mindennek utánajártunk. Nyomozásunk biztos eredménye, hogy elmondhatjuk: Az a mendemonda, hogy itt sugárzó anyagokat tároltak, nem igaz!
Az 1970-es években merült fel az a szupertitkos terv, hogy Magyarországra is telepítenek atomrakétát, a Varsói Szerződés keretében. Sok helyszínt megvizsgáltak, többek között e völgyet is. A kiválasztott helyek között bizony ez a helyszín is felmerült. A völgy
belvizessége azonban lehetetlenné tette a biztonságos telepítést, és a gyakori villámcsapások is a más helyszínekben való gondolkodást erősítették. A Vörös Hadsereg telepítő ezredeinek nehéz lánctalpasai azonban rendre elakadtak, részben az ingoványos talaj miatt, részben a régi lőtér addig fel nem robbant lőszereinek berobbanása miatt. Az is igaz, hogy nem adták fel egykönnyen, mert még bunkerek is épültek, melyek délre, fél kilométerre a lakóparktól, hevenyészett elkerítéssel megtalálhatóak. E betonsilókat gyorsan
elöntötte azonban a víz. Az a legenda, hogy sugárzó töltetek maradtak volna a helyszínen, nem igazak. Az álhírgyártók egyik erős, vélt bizonyítéka, hogy sugárzó búvárruhák maradványait találták a helyszínen, mely arra utalhat, hogy az elsüllyedt sugárzó
tölteteket a víz alatt keresték. Lobauer Róbert, az azóta autóbalesetben elhunyt kutató állítólag gyűjtött ilyen maradványokat, de ezeket senki sem látta. Szabó Ferenc, amatőr kutató sugárzásmérőjével dokumentáltan kimutatott radioaktív sugárzást a bunkerek
környékén. A Magyar Honvédség radiobiológiai erői kivizsgálva az esetet, arra jutottak, hogy a kutató saját eszközén hordozta ezeket, amikor a Tapolca környéki, valóban sugárzó rakétasilók közelébe illegálisan eljutott. Szabó Ferenc azonban tavaly előtt eltűnt, körözése
folyamatban van. Amennyiben előkerül, feltehetően gyógykezelésben kell részesülnie, és bírósági eljárás is indul ellene. De e történet végeredménye egy: E völgyben sohasem volt
nukleáris fegyver, Önnek sugárzástól nem kell tartania! És itt kell megemlítenünk azt a minden alapot nélkülöző történetet, melyet konkurenseink híreszteltek el, üzletrontási céllal. Nem igaz, hogy a hegyek búvó barlangokat rejtenek, melyekben egy egész
úttörő raj eltűnt az 50-es években. Ellenségeink, akiknek az a céljuk, hogy Ön ne vásároljon itt ingatlant, és ezzel mindketten rosszul járjunk, némi alapot találtak e történet felépítéséhez, melynek hitelessége alátámasztására a tudományos élet szereplőit is bevonták.
Való igaz, hogy léteznek források, melyek barlangokról beszélnek, de ez nem igazolódott. Az is tény, hogy harmincöt gyermek tanáraival együtt eltűnt a környéken, és egyik vezetőjük barlangász volt. A jelenlegi kutatások biztosan állítják, hogy egy koncepciós per előkészítésének terméke a gyermekek eltűnése. A per végül nem indult meg, és a gyermekekről, nevelőikről azóta sem tudunk.
Kedves leendő Lakástulajdonos!
Bízunk benne, és hisszük, hogy a gazdag múlt feltárása közelebb hozza ehhez a szép környezethez, és így Ön nemcsak a csodálatos épületkomplexumot láthatja, hanem az alapos tényfeltárással közelebb jut közvetlen környezete megismeréséhez. Javasoljuk,
gyönyörű ingatlanának megvásárlása után tegyen könnyű sétákat, akár kirándulásokat a környéken. Javasoljuk a völgy bejáratánál a Fejetlen Jézus szobor megtekintését, és, amennyiben babonás, ne felejtsen el virágot vinni a szoborhoz. Mindhárom hegyre érdemes
felmenni, azonban ezt zivataros időben ne tegye! A Rontó kő megtekintése távolról ajánlott, a volt szovjet silók megtekintése esetén a kerítés maradványainak vonalát ne lépje át, biztonsága érdekében. A Bűn hegyi forrás valóban súlyosan mérgező. A kerítés ellenére
gyakori a kisállat tetem, a helyszín bejárását nem javasoljuk. A déli, lápos természetvédelmi területek látogatását csak hivatásos kísérővel javasoljuk, aki ügyel a megfelelő ruházatra, és ellenszérummal is rendelkezik. Javasoljuk még gépkocsijára a téli gumit egy hónappal előbb feltenni, mert mint említettük, az időjárás zordabb,
északibb a megszokottnál. Az őszi esők a szeles mikroklíma miatt sokszor az utakra fagynak, melyet vékony hóréteg is gyakran ellep, így csalóka módon, nem havon, hanem jégalapon autózhatunk. Bizony a hófúvás is gyakori a völgy bejáratánál, és beljebb is.
Folyamatban van szerződés megkötése olyan szolgáltatóval, aki hókotrást végezne, a közös költség terhére. És ha véletlenül, a kirándulások során barlangbejárat nyomaira bukkanna, az illetékeseket értesítse, ne kezdjen önálló felfedezésbe! És még néhány szó a forradalmi építészeti újításokat is magában hordozó építkezésről! Mivel e völgy két tájegység határán helyezkedik el, így a talajmozgások az átlagnál gyakoribbak. Lajos Ernő történész adatgyűjtése szerint egy Árpád házi templom is volt a környéken, amelynek nyoma veszett, feltehetően a földmozgások következtében jelentősen alásüllyedt. Az ingatlankomplexum építése során előrelátóan gondoltunk a földmozgásokra, és az építési engedély is kötelezett
erre bennünket. Az eladási árban is megjelenő, azonban teljes biztonságot eredményező ún. „kaliforniai rugalmas alapozás technológia” abban az esetben is stabilan tartja a felépítményt, ha jelentős földmozgások történnek. Ebben az esetben előfordulhat a héjazat
repedezése, oldalirányú nyíró hatású elmozdulása, de a rugalmas alap alkalmazkodása a talajmozgáshoz nem engedi a jelentősebb felépítmény torzulást egy határig. Ismerve a völgy talajmozgásainak múltját (kiemelve dr. Ferdinánd Kálmán geológus professzor, akadémiai
tag kutatásait, s erről szóló tanulmányát: Csavartan csúszó, alábukó, rétegelt talajú vizes völgykatlanok épületstatikai rizikófaktorai), elmondhatjuk, alapvetően egy átlagosnál bizonytalanabb talajmechanikáról beszélhetünk. Azok a technológiák, melyeket beépítettünk az ingatlanba, több évre megkímélnek minket a héjazat akár kisebb mértékű torzulásaitól is, és hosszabb, évtizedes távlatokban számolva sem okoznak általában nagyobb gondot, mint a falazat, vakolat dilatáló, esztétikai repedezettsége. E problémák
amúgy sem a felépítményt, hanem alapvetően a pinceszintet érintik, nevezetesen a talajmozgások szigetelést érintő károsításáról, melyek tömítetlenséghez vezetve talajvíz szivárgást eredményezhetnek. Gondoltunk ennek elhárítására, így a pince szintre több,
nagy teljesítményű szivattyút telepítettünk, melynek áramkimaradás esetén is stabil üzemet biztosító aggregátorát gratis juttatjuk vásárlóink rendelkezésére.
Tájékoztatjuk még Önöket, hogy csodálatos ingatlanaik megvásárlásának nem áll útjában az építési hatóság engedélyezésének hiánya. A hatóság bürokratikus akadályhalmozása (engedjék meg, hogy e környezetben kekeckedésről beszéljünk) mely mind a talajmechanika, mind a felvonultatott technológia vélt elégtelensége,
mind a völgy veszélyes tereptárgyainak lakóhelyhez való közelsége, mind a vélt veszélyes endémiák és toxikusság (veszettség és mérgező állatok közelsége) területére kiterjedt, bírósághoz fordultunk, melynek folyamata során az ingatlanba költözés nem
halasztó hatályú. Minél több kedves ingatlantulajdonossal bírunk, annál inkább a status quo tényét tudjuk felsorakoztatni eddigi érveink mellé ahhoz, hogy az elvesztett első fok után másodfokon pozitívan bírálják el engedélyeinket.
Kedves leendő Lakástulajdonosok!
Rendkívül kedvező árajánlatunkból most, limitált keretek között további 5% engedményt adunk földszinti, és északnyugati fekvésű lakásaink leendő tulajdonosai számára.
Igen, jól döntött! Keressen, hívjon, vagy üzenjen nekünk még most! Tájékoztatjuk, hogy üzletkötőink személye az elmúlt napokban változott, megújuló honlapunkon a régi neveket már ne keressék! Várjuk Önöket, várjuk jelentkezésüket, hogy új életük a Legenda
Lakóparkban minél hamarabb, közös örömünkre megkezdődhessen!

A Furantur Lakásépítő Rt. Tulajdonosai


Kórházi felvételi beszélgetés, részlet:

– Apja neve?
– Nincsen apám…
– Anyja neve?
– Se anyám…
– Vallása:
– Se Istenem...
– Állampolgársága:
– Se hazám…
– Hány éves?
– Harminckét éves lettem én.
– Hol lakik most?
– A város peremén.
– Volt már büntetve?
– Tiszta szívvel betörök…
– Erőszakos cselekmény?
– Ha kell, embert is ölök…
– Elítélték valamikor?
– Hamis tanúvá lettél saját igaz pörödnél.
– Most is van bírósági ügye?
– Én nem fogom be pörös számat.
– Pszichés zavar?
– Máma már nem hasad tovább.
– Dühkitörés?
– Ordítottam, toporzékoltam!
– Hányan kezelték eddig?
– A hetedik te magad légy!
– Kezelték már korábban?
– S romlott kölkökre leltél pszichoanalízisben.
– Meg tudott ott nyílni?
– Fecseg a felszín, hallgat a mély.
– Étkezési zavarai vannak?
– Két naponként csak egyszer ettem, gyomorbajos lett belőlem…
– Kedvenc étel?
– Vérbő eper a homokon…
24
– Hozott valamit most magával?
– Karóval jöttem…
– Azért csak van apja…
– Félig székely, félig román, vagy tán egészen az...
– Anyjáról valami emlék…
– Anyám kún volt. Kékítőt old az ég vizében…
– Párkapcsolati problémája, elképzelése?
– Flóra, csináljunk gyereket, had vessen cigánykereket…Egyszer
szűljön égő házban, egyszer jeges áradásban, egyszer bolondok
házában, egyszer hajló, szép búzában, egyszer kongó kolostorban,
egyszer disznók közt az ólban.
– Hogyan határozná meg magát?
– Légy aki lennél, férfi, a fű kinő utánad.
– Mennyire érzi hatékonynak jelenlegi teljesítményét?
– Tövit töröm s a gallya jut…
– Mivel szeretne foglalkozni?
– Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní – tani.
– Mit szeretne kapni tőlünk leggyorsabban?
– Levegőt!
– Miben kér elsősorban segítséget?
– Tedd a kezed homlokomra… Úgy őrizz, mint ki gyilkolna…
– S hosszabb távon?
– Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk: s nem is
kevés.

A leghíresebb japán szamurájkard,
a Maszimere Tidogeri igaz története

Mint tudjuk, a szamuráj kardok nem csak kézműves technológia, hanem a japán életszemlélet, tökéletességre törekvés, tiszta erőszimbólumai is.A világ leghíresebb, legcsodálatosabb és legtökéletesebb szamurájkardja a Maszimere Tidogeri a Kyotoi Tochi-Nade múzeumban található, erős őrizet alatt. A világ számos pontjáról érkeznek rajongók, műkedvelők és harcművészek csak azért, hogy láthassák és megcsodálhassák ezt a remekművet.
1371-ben kapott Nadai Naicsi Tamakura, a kor leghíresebb kardkészítő mestere, azaz szaburoja felkérést kardkészítésre, egyenesen a császártól.
A pompás öltözet, méltóságos császári futár távozása után a szaburo nekilátott a megtisztulás folyamatának. Nem nézett többé senkire, arca mimikátlanná vált. Nem szólt senkihez, szájába rongyot tömött, és fülébe viaszt nyomott. Önmegtartóztatást vállalt minden téren, nem evett, kevés forró vizet ivott csak, s órák hosszat meditált mozdulatlanul. Később önsanyargatással igyekezett
fokozni koncentrációját a tökéletes kard elkészítéséhez. Hideg patakban úszott, fullasztotta magát. Forró kemence mellett izzadt órák hosszat. Minden szőrzetét eltávolította, meztelenül járt-kelt a fagyos időben. Hangosan nyögve korbácsolta testét. Később viselkedése teljesen kontrollvesztetté vált: üvegtörmeléken aludt,
veszélyes mérgű pókokkal maratta magát. A település melletti nagy gyékényesben látták utoljára, ahogy őrjöngve tépi a növényi szárakat, feldobálva az ég felé.
– Mivel a határidő lejárni látszott, a mester fia, Tomari Naicsi Tamakura, aki egy ideje segédként dolgozott apja mellett, egy hét alatt elkészítette a kardot.
A kitűnő súlyozású és edzésű kard lágy és kemény acélból alkotott, tökéletesen lapozott és nyújtott pengéje párját ritkítja. A markolat és a hüvely, valamint a tok is kiváló munka, ugyanazonmestertől, ami egyedülálló.
A mestermű egy mozdulattal mellkasánál is kettévág egy embert, megfelelő kardforgató kezében, és tökéletesen végrehajtható vele az ún. pillangó, mely egy olyan gyors vágás, azaz mozdulatsor,mely az ellenfél mindkét kezét és lábfejét levágja úgy, hogy az még nem dől el. Ez a technika, a jokomen uchi kavamuri takeshodo csak pár karddal hajtható végre (természetesen napjainkban nem
emberen, hanem műanyag imitáción) a világon. Utoljára Go Josimira, a neves harcművész egy bemutató kereteiközött 1976-ban vehette kezébe Maszimere Tidogerit. A kortárs közönség ez egyetlen alkalommal látta működni a kardot. Az erről készült fotósorozat nem csak a gyűjtők kedvence, de tankönyv is.
Nadai csak három hét után került elő a gyékényesből, tompán, fagyottan és befelé fordultan, többé sem alkotni, sem beszélni nem tudott, közeli haláláig halkan morogva üldögélt. Azt már nem tudjuk, fia, Tomari szándéka volt-e apja mesterségének folytatása,mert a feljegyzések szerint a következő évben tüdőgyulladásban meghalt.
Így hát tanulságul: A valóság gyakran látszat, az igaz néha hamis, és a véletlennek köszönhetünk néha olyan dolgokat, melyek akkor születnek, ha az ég és a föld találkozik.

Engöm ugyan

Csipkés aljú pendölömet felhajtotta kend,
Engöm ugyan János gazda jól megcsókolt kend.
Mit kérdezi János Gazda, úgyis tudi kend,
Diófából lesz a bölcső, ringathati kend.

Pendölömet, csipkés aljút, felhajtotta kend,
János gazda engöm ugyan jól megcsókolt kend.
János gazda mit kérdezi, úgyis tudi kend,
Bölcső lesz a diófából, ringathati kend.

Felhajtotta csipkés aljú pendölömet kend,
Megcsókolt jól János gazda engöm ugyan kend.
Úgyis tudi, mit kérdezi János Gazda kend,
Ringathati, diófából lesz a bölcső, kend.

Aki kapja
(interjú részlet)

– Kedves hallgatóink, szeretettel köszöntöm önöket, Kovács
András vagyok, mai adásunk vendége dr. Hornyai Dezső fizikus,
az MTA tagja, aki tavaly Széchenyi díjat kapott a hevített gázok változó
haránthullámhossz törései interferencia szabályszerűségeinek
akusztikus analízise kutatásai kapcsán. Professzor úr, üdvözlöm
önt adásunkban. Bár műsorunk rövid, és szigorú szabályok alapján
mutatunk be életutakat, azért elöljáróban megkérdezem, laikusként,
sikerült-e szabályszerűséget találni a gáz akusztikus analízise kapcsán?
– Jó estét kívánok, szeretettel üdvözlöm én is a hallgatókat, egy
apró pontosítás, nem a gáz, hanem a hevített gáz hullámhossz törései
esetén fellépő interferencia szabályszerűségeinek akusztikus
analíziséről beszélünk, mert a fotonszabályszerűségeket már több
évtizede….
– Ne haragudjon, lépjünk is tovább, a hallgatókat ilyen mélységben
már ne terheljük, lényeg, hogy sikerült szabályszerűségeket találnia?
– Nem, éppen, hogy semmifélét!
– Hmm, igen, akkor röviden újra műsorunk méltán népszerű
technikájáról: Kérem, életének jelentős töréspontjait, jelentős eseményeit
felvillantva engedje, hogy megismerjük Önt! Mi volt az első,
mi az, ami az első emléke, mely esetleg a jövőt meghatározó lépés
volt?
– A tisztelet, kérem. Egyszer hazajöttem az óvodából, és egy
csúnya szót hallottam, és ezt el is mondtam a konyhában.
– És mi történt?
– Kaptam egy nagy pofont a nagymamámtól, és ez segített, hogy
jobban igazodjak a szabályokhoz, legalábbis most úgy érzem.
– És utána, későbbi élmények?
– Nem akartam matematikát tanulni, és egy kövér hármas lett az
eredménye.
– És a következménye?
– Egy nagy pofont kaptam édesanyámtól. Utána jeles lettem matematikából,
ami jelen életutamat alapjaiban határozta meg.
– Majd ez után?
– Kamasz koromban igen hevesen érdeklődtem a lányok iránt, ez
meglátszott teljesítményemen, nem volt biztos műegyetemi felvételem.
– Nem mondja, hogy e miatt is pofont kapott?
– De bizony (nevetés), méghozzá az addigi legnagyobbat, édesapámtól,
Isten nyugosztalja.
– Gondolom, ez után felvették.
– Igen, summa cum laude végeztem, és doktoranduszként maradtam
bent az egyetemen.
– Remélem itt véget érnek a pofonok, hiszen sikeres fiatalemberről
beszélünk…
– Nem, nem (fejcsóválás), a következő pofont menyasszonyomtól
kaptam.
– Ejnye, miért volt erre szükség?
– Hitegettem, hogy elveszem, de csak halasztgattam, nem tudtam
magam elkötelezni.
– Ezek után gondolom, nem is kötelezte…
– De igen, azóta is boldog párkapcsolatban élünk.
– Akkor elmondhatjuk, hogy a maga életének fordulópontjai mindig
a pofonok körül forogtak.
– Igen.
– És hogyan lett kiemelkedő fizikus?
– A gázok kutatása körül értem el sikeres eredményeket, de nem
tudtam dönteni a hevített gázokkal való, vagy a nagyon is csábító,
már nem is gáznak, hanem plazmának nevezett terület felé,
ugyanis a gáz hevített állapotban plaz…
– És mi, ki segített a döntésben?
– Drága professzorom, dr. Almuti Ferenc, sajnos már sok éve elment.
– Gondolom, nem pofonnal segítette dönteni (mosoly).
– De igen! Máig hálás vagyok érte, pedig az orrom vére is eleredt.
Ezután jöttek a nemzetközi sikerek.
– De hát, ha nincs szabályszerűség, ugye, akkor igazából nem találta
meg azt, amit akart?
– Nézze, nem szeretném untatni a kedves hallgatókat, de egy
kutató számára a nem éppen akkora eredmény, mint az igen. A
szabályszerűségből ugyanúgy le lehet vonni következtetéseket,
mint a szabályszerűség hiányából, ugyanis a hevített plazma26
állapotú…
– Igen, igen, talán tényleg nem tudunk ebbe mélyebben belemenni
most. Kérem, pár szót mondjon gyermekeiről! Úgy tudom, egy fia
van, és egy lánya. Nevelési elveiben visszaköszön, visszaköszönt
az, hogy életének fordulatait ilyen pofonegyszerű momentumok határozták
meg (mosoly)? Hiszen fia kiemelkedő teniszező, párosban
magyar bajnokságot is nyert.
– Igen. Amikor fiam a tanulás – ugyanis mérnöknek szántam – helyett
egyre több időt töltött a sporttal, komolyan kérdőre vontam, és
kemény vita alakult ki köztünk.
– És ön is élt a nagy pofon életirányító szerepével? Megkapta a
gyerek is azt a bizonyos pofont?
– Nem, én kaptam a pofont tőle, amit most már nem szégyellek bevallani.
Hiszen igaza lett, mérnökként ki tudja, jutna-e valamire…
Büszke vagyok rá.
– Akkor, ha nem vagyok ízetlen, itt a csattanó, ön a pofonok esetén
a kapó oldalon állt egész életében. Ne is haragudjon, de ezt az
életutat nézve, szinte viszket a tenyerem….

Nagy a baja, búsuljon a ló

Pszichiáter magánrendelőjébe új paciens lép: – Jó napot kívánok, kérem, foglaljon helyet, dr. Springer Ferenc vagyok. – Nem kell feküdni? Lovasi László vagyok. Bár a lovak állva halnak meg, ugye, hehe, nyihhhha, elnézést, zavarban vagyok. – Csak nyugodtan, elég, ha leül, én leülök szemben magával. – Hú, ló… ló… lóhalálában jöttem, elnézést a késésért! – Nézze, én itt várom magát, míg az idő le nem jár… Ismerősén keresztül keresett meg, gondolom beszéltek előzőleg. Mi bántja, mi a baj, miért keresett meg? – Az utóbbi időben nem vagyok nyeregben, úgy érzem, ledob az élet. – Konkrétabban? – Annyi minden történik, még egy lónak is sok lenne! Kicsit dadogok, nem tudom, teljesen váratlanul ér. És ez a furcsa nevetés, mint ha nyihognék! Spontán tör rám, és erősödik. Szeretném, ha ezt megszüntetné nálam! – Nézze, ehhez el kell párszor beszélgetnünk, gondolom, hogy megfejtsük, mi lehet a bajok mögött, mitől vannak ezek a tünetek magánál! Mi a foglalkozása? – Lótenyésztő voltam, de most új vállalkozásba kezdtem, Deresen van almásom. – Sokat dolgozik? – Egy négylovas hintó nem tudna megállítani, igen. De most megrogytam. A lónak négy lába van, mégis megbotlik, ugye! Bírom én, húzok, mint a ló, de ez a nyerítés, dadogás… – Család, gyerekek? – Van egy feleségem, igazi nő, zabolátlan kanca, ha mondhatom, Kincsem Barbara a neve. Két fiam van, Ló..Ló.. Lóci, és Kentaur. Felvették a feleségem nevét, így Lovas Kincsem Ló…Ló…Lóci, elnézést, illetve Kentaur. – Azt mondta, a felesége igazi zabolátlan…! Mit ért ez alatt? – Hát érdekes, mert az anyósom olyan hidegvérű, nehéz fajta, tudja, mint a muraközi lovak, az apósom meg egy szabályos telivér. 24 Na, az apjára ütött, így értem. – Jó a házasságuk? – Együtt húzzuk az igát régóta. Nem vagyok egy nagy csődör, remélem, nem rúgja ki soha a karám oldalát, ha érti. Olyan szép nő, akár Lo…Ló…Lollobrigida! – Hobbija, erős érdeklődése van a munkáján kívül? – Igen, a lo… lovak! Nyihhha! Elnézést! – Nagyon érdeklik a lovak? – Igen, lehet, hogy kicsit átestem a ló másik oldalára! – Úgy érzi, túlságosan sokat gondol a lovakra, a lovakkal kapcsolatos dolgokra? – Lehet, de jó lóra tettem! Hú, megfogott, izzadok, mint egy ló! De lehet, nem akarom, hogy összerúgjuk a patkót? – Észrevette, hogy folyamatosan a lovakkal kapcsolatos példákat hoz? – Lo…lo…lovakkal? Nem mondja? Lo…lo…lófaszt, már elnézést! Nézze, nem vettem észre, pedig érett ember vagyok, nincs már csikófogam! – Na, látja, most is! – Mit mondtam? Csapjunk a lovak közé, mondja, mi volt az! – Hát ez például, hogy csapjunk a lovak közé! – De ezt maga mondta! Embert szavával, lovat zablával! – Igen, értem. Beszéljünk másról! Gyermekkori emlékek? – Az akolmelegre emlékszem, nyihhha! Na, tessék, megint a nyihogás! Elváltak a szüleim! Anyánál maradtam, ugye a madár a fészkéhez húz, a csikó meg az anyjához. – Hol született? Lovasberényben, a Táltos utcában. Apám lókupec volt tulajdonképpen, anyám pedig egy lo…lo…lottózóban dolgozott. – Vannak kedves, vagy nem jó élményei kisgyermekkorából? – Egy nyaralásra emlékszem Lo…Lotaringiában! Jaj, ez a dadogás! Lo…lo…logopédushoz ne menjek? – Nem, inkább bízzon meg bennem. Szóval Lotaringia. – Lo…lo… igen, ez valahogy megmaradt. Homályos emlékeim vannak, nem adnám egy vak lóért, ha jobban emlékeznék, nyihhha! De hát éhes csikó abrakkal álmodik! – Mik ezek az emlékek? – Valamilyen ló...lóverseny volt! Kilóg a lóláb, doktor úr, nagyon errefelé terel! Lehet, hogy rossz lóra tesz! De lehet, hogy jó úton jár, 25 azt a lo…lovat ütik ugye, amelyik húz, már ha érti, a témára gondolok, ugye, nyomtatós lónak ne kösd be a száját, nyihhha! – Nézze, elvállalom magát, bár nem vagyok lódoktor, de makacs vagyok, mint egy öszvér. Ajándék lónak ne nézd a fogát, nem leszek olcsó! Szerintem tipikus példája az ön problémájának a „lovát keresi, rajta ül” mondás! Máshoz ne forduljon, közös lónak túros a háta! Nem biztos, hogy hamar lesz eredmény, majd lólépésben ügetünk! – Doktor úr, maga nagyon szimpatikus, de kilóg a lóláb, nem fixált kicsit a lovakra? Azért járni fogok magához, remélem jó lóra teszek! 

Apu

Több év eltelt már,

hogy nem vagy nekünk.

Milyen nagyon beteg voltál,

a lét peremén kóboroltál.

Emlékszem az utolsó napokra,

alig hallható hangodra,

de mint egy király voltál

a karácsonyi vacsoránál.

Nem szégyelltem homlokodról

apuszagot szívni,

s még hányszor fel akartalak hívni…

Jaj miért? Valami apróságért.